Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle
ISSN 0006–7768 (print) • HU ISSN 2064–261X (online)

 



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Tartalomjegyzék
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Prof. Dr. Horváth Attila egyetemi tanár köszöntése 80. születésnapja alkalmából English
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Lymphogranuloma venereum: a nemi gyógyászat és a gasztroenterológia találkozása (DOI 10.7188/bvsz.2019.95.3.1) English
Szerző(k): TAMÁSI BÉLA DR., TÓTH BÉLA DR., BALLA ESZTER DR., SÁRDY MIKLÓS DR.
A lymphogranuloma venereum egy egykor kizárólag trópusinak gondolt, bakteriális nemi úton terjedő fertőzés.
A kórkép azonban a 2000-es évek óta a fejlett világban is egyre gyakoribb, és incidenciája Európában, így hazánkban is, meredeken emelkedik. A körvonalazódó észak-amerikai és európai járványban a kórokozó főként anális szexuális kontaktussal terjed, leggyakrabban primer proctocolitist és ezáltal olykor változatos tüneteket okozva. A szerzők az Országos STD Centrumban 2017-ben és 2018-ban egyre növekvő számban diagnosztizált lymphogranuloma venereum-esetek klinikai jellemzőinek összefoglalásával és bemutatásával kívánják felhívni a figyelmet az ezen fertőzés okozta túlnyomórészt gasztrointesztinális tünetek jelentőségére. Ezek fel nem ismerése a diagnózis késleltetett felállításával komoly
járványügyi problémát okozhat.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

A bullosus pemphigoid változatos klinikuma (DOI 10.7188/bvsz.2019.95.3.2) English
Szerző(k): KOSZORÚ KAMILLA, TAMÁSI BÉLA DR., SÁRDY MIKLÓS DR.
A szerzők ebben az összefoglaló munkában a bullosus pemphigoid epidemiológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és terápiáját foglalják röviden össze. Hangsúlyt kapnak a trigger faktorok közül a gyógyszerek és az egyre gyakoribbá vált atípusos formák, mert a napjainkban tapasztalható incidencia- és prevalencia emelkedés hátterében az öregedő lakosság mellett részben egyes gyógyszerek, másrészt az a tény állhat, hogy a bőrgyógyászok egyre nagyobb számban diagnosztizálják a nem-bullosus formákat. Főleg a ritkább, atípusos formákat számos klinikai fotóval is szemléltetik a szerzők. Összefoglalásra kerülnek továbbá a diagnosztikus teendők mellett a korszerű terápiás elvek is, melyekkel a bullosus pemphigoidban szenvedő betegek hatékonyan, de kevés mellékhatással és szövődménnyel kezelhetők.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Új képalkotó technikák a bőrgyógyászatban és azok klinikai alkalmazása (DOI 10.7188/bvsz.2019.95.3.3) English
Szerző(k): KISS NORBERT DR., ANKER PÁLMA BÁNVÖLGYI ANDRÁS DR, LŐRINCZ KENDE DR, FÉSŰS LUCA DR, BOZSÁNYI SZABOLCS, SZIPŐCS RÓBERT DR, MEDVECZ MÁRTA DR, WIKONKÁL NORBERT DR.
Az elmúlt évtizedekben az orvosi képalkotás fejlődése jelentős előrelépéseket hozott a bőrgyógyászatban. Bár jelenleg a hisztopatológiai vizsgálat az „arany standard” diagnosztikus módszer, a már-már szövettani felbontást lehetővé tévő in vivo, non-invazív képalkotási módszerek számos bőrgyógyászati kórkép vizsgálatára hatékonyan alkalmazhatók.
A szerzők összefoglalják a bőrgyógyászat területén már széleskörűen alkalmazott, valamint az ígéretes, de egyelőre kísérleti stádiumban lévő bőrgyógyászati képalkotó módszereket.
Az egyes modalitások elméleti hátterének ismertetése mellett részletezésre kerülnek a különböző technikák klinikai alkalmazásának lehetőségei.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Az életminőség mérése a bőrgyógyászatban: hazai tapasztalatok (DOI 10.7188/bvsz.2019.95.3.4) English
Szerző(k): POÓR ADRIENN KATALIN DR., PÉNTEK MÁRTA DR., RENCZ FANNI DR., SÁRDY MIKLÓS DR., HOLLÓ PÉTER DR., HIDVÉGI BERNADETT DR., TAMÁSI BÉLA DR., BALI GÁBOR DR., REMENYIK ÉVA DR., SZEGEDI ANDREA DR., BATA-CSÖRGŐ ZSUZSANNA DR., KINYÓ ÁGNES DR., KÁRPÁTI SAROLTA DR.
Az egészség definiálása magával hozta az életminőség és az egészséggel összefüggő életminőség fogalmát, illetve a mérésük iránti igényt. Az egészséggel összefüggő életminőség mérése történhet általános egészségi állapot, bőrgyógyászat-specifikus és betegség-specifikus mércék segítségével. A hazai kutatócsoportok az egészséggel öszszefüggő életminőség mérését a bőrgyógyászat számos területén végezték el, melyek közül a psoriasis, az arthritis psoriatica, a pemphigus és a morphea betegségcsoportok emelhetők ki. Az életminőség mérésével kapcsolatos hazai kutatások a betegségteher pontosabb megismerését segítik elő, melyek a klinikai és finanszírozói döntéshozatalt egyaránt segítik.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Illatérzékenység aktualitásai a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Allergológiai Szakambulancia és Laboratórium 2017-es adatainak tükrében, 357 betegen (DOI 10.7188/bvsz.2019.95.3.5) English
Szerző(k): NÁDAI JUDIT, BARANYAI GERDA, VALLUS ESZTER GABRIELLA, NÉMETH ILONA, TEMESVÁRI ERZSÉBET DR., SÁRDY MIKLÓS DR., PÓNYAI GYÖRGYI DR.
Szerzők a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Allergológiai Szakambulancia és Laboratóriumában 2017-ben tesztelt betegek dokumentációját elemezve vizsgálták az illatérzékenység jellegzetességeit. A tesztelt 357 beteg 16,8%-a volt illat szenzibilizált. Az illat túlérzékenyek között az egyes korcsoportok közül a 41-50-éveseknél észleltek feltűnő női túlsúlyt. A tesztelteken és a szenzibilizáltakon belül is nők voltak többségben, a nemeken belül az allergiások aránya azonban szinte azonos volt (nők: 16,5%, férfiak: 17,6%). A fakátrány a teszteltek 6,7%-ában, a Fragrance mix II (FM II) és a perubalzsam 5,9%-ban, a Fragrance mix I (FM I) 5,3%-ban a kolofónium 1%-ban volt pozitív. Korai teszt reakciókat jellemzően a perubalzsam adott, a legtöbb késői reakciót pedig a fakátrány (24 beteg), de ezt a FM II (20), FM I (19) és a perubalzsam (18) értékei szorosan követték. Az összes illat-reakció 6,7%-a csak a 7. napra jelent meg. Az illatérzékeny betegek 35%-a egynél több illat allergénre volt szenzibilizált, leggyakoribb a kettes kombináció, ezen belül a FM I és FM II volt. A kimutatott illat szenzibilizáció és a foglalkozás között nem volt kimutatható összefüggés.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

A malignus atrophiás papulosis (Köhlmeier-Degos kór) (DOI 10.7188/bvsz.2019.95.3.6) English
Szerző(k): HIDVÉGI BERNADETT DR., FÁBIÁN MELINDA DR., KUROLI ENIKŐ DR., HÁRSING JUDIT DR., DICZIG BRIGITTE DR., HERSZÉNYI KRISZTINA DR., MEDVECZ MÁRTA DR., HOLLÓ PÉTER DR., KÁRPÁTI SAROLTA DR., SÁRDY MIKLÓS DR.
A szerzők két malignus atrophiás papulosisban szervedő betegük kórtörténetét mutatják be. A betegek részletes kivizsgálásával a kórkép benignus formája igazolódott, belszervi tünetet nem mutattak ki. Áttekintik a kórkép pathomechanizmusát, formáit, differenciáldiagnosztikáját, terápiás alternatívákat a legújabb irodalmi adatok alapján.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Vascularis Ehlers-Danlos szindróma genetikai és nemlineáris optikai vizsgálata (DOI 10.7188/bvsz.2019.95.3.7) English
Szerző(k): KISS NORBERT DR., BOZSÁNYI SZABOLCS, FÉSŰS LUCA DR., HALUSZKA DÓRA DR., LŐRINCZ KENDE DR., KUROLI ENIKŐ DR., HÁRSING JUDIT DR., MAYER BALÁZS DR., KÁRPÁTI SAROLTA DR., FEKETE GYÖRGY DR., SZIPŐCS RÓBERT DR., WIKONKÁL NORBERT DR., MEDVECZ MÁRTA DR.
A szerzők a ritka, örökletes kötőszöveti betegségek közé tartozó, multidiszciplináris jelentőségű vascularis Ehlers-Danlos szindrómára vonatkozó korszerű ismereteket foglalják össze. A szindróma vezető tünetei - az ízületi hipermobilitás, a bőr hiperextenzibilitás és az általános szöveti fragilitás - elsősorban az életminőséget rontják, azonban szövődményei súlyos, fatális kimenetelű komplikációkhoz vezethetnek. A szerzők a genotípus-fenotípus korreláció vizsgálata során klinikai, valamint a nemlineáris optikai képalkotás szolgáltatta adatok elemzése mellett molekuláris genetikai vizsgálatokat végeztek.
A bőrgyógyászati gyakorlatban a vascularis Ehlers-Danlos szindróma által érintett betegek azonosítása a gondozás feladatainak meghatározását és ezáltal a szövődmények prevencióját szolgálja.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Első tapasztalataink brentuximab vedotinnal cutan T-sejtes lymphoma kezelésében English
Szerző(k): SZAKONYI JÓZSEF DR., TÓTH VERONIKA DR., TÓTH BÉLA DR., SZEPESI ÁGOTA DR., MARSCHALKÓ MÁRTA DR.
A cutan T-sejtes lymphomák ritka, többnyire gyógyíthatatlan, indolens lefolyású lymphoproliferatív megbetegedések, melyek a bőrérintettség révén és az általuk okozott szubjektív panaszok által jelentősen befolyásolják a bennük szenvedő betegek életminőségét, szisztematizáció, illetve többnyire fertőzéses szövődmények kialakulása miatt csökkenthetik életkilátásukat.
A betegségcsoport kezelése diagnózis- és stádiumfüggő, ugyanakkor mindig individuális. A kis kiterjedésű kórképek kezelésére sokszor megfelelőek a bőrre irányuló kezelések önmagukban. Az előrehaladott esetek kezelése szisztémásan történik. A brentuximab vedotin egy CD30-ellenes monoklonális IgG1 antitesthez kötött toxin, mely 2018 januárjában került jóváhagyásra CD30 pozitív cutan T-sejtes lymphomák (CTCL) másodvonalbeli kezelésére. Az alábbiakban a brentuximab vedotinnal kezelt első két betegünkkel szerzett tapasztalatainkat osztjuk meg.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Az esztétikai medicinában alkalmazott hyaluronsavas kezelések szövődményei és kezelési lehetőségeik (DOI 10.7188/bvsz.2019.95.3.9) English
Szerző(k): PÓNYAI KATINKA DR.,, FERCSIK-TÓTH BEATRIX DR., HEGEDŰS BEÁTA DR., BARANYAI FANNI DR
A hyaluronsavas esztétikai kezelések száma az elmúlt 3 évtizedben robbanásszerűen emelkedett nem csak külföldön, hanem Magyarországon is. A hyaluronsav az egyik legnépszerűbb és legbiztonságosabb anyag, amelyet az esztétikai medicinában használnak bőr revitalizációra, vagy volumenpótlásra.
A kezelések szövődményei leginkább a beadási technikák és a rossz anyagválasztásnak köszönhetően alakulhatnak ki. Ezekkel a szövődményekkel nem csak a kezelést végző orvosok, hanem vélhetően egyre több társszakma, és az alapellátás is találkozik, ennek érdekében jelen ismertetőnkben szeretnénk rövid áttekintést nyújtani az esztétikai hyaluronsavas kezelések indikációjáról, lehetséges szövődményeiről, és ezen komplikációk menedzseléséről. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül részletezzük a hyaluronsavas kezelések során előforduló szövődmények ellátási lehetőségeit, amelynek magyarországi protokollja jelenleg még nem kidolgozott, annak ellenére, hogy elsősorban az esztétikai kezeléseket végzők felelőssége az okozott szövődmények egységes ellátása. A szerzők javasolják az alap ellátás mellett egy multidiszciplináris betegút kidolgozását is.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

In Memoriam Stephen I. Katz, MD, PhD
1941. január 26. – 2018. december 20.
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

A Nékám Alapítvány 2018. évi közhasznúsági jelentése
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Könyvismertetés
 Teljes cikk megtekintése 
 pdf
 

Felhasználó nevek, jelszavak kiadása
az MDT tagjainak: Ide kattintva>>
július
  • H
  • K
  • S
  • C
  • P
  • S
  • V
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31