Magyar Dermatológiai Társulat

A szerzők az örökletes ichthyosisokra vonatkozó korszerű ismereteket foglalják össze, különös tekintettel a klinikai kép, a differenciáldiagnosztika, molekuláris géndiagnosztika, a DNS-alapú prevenció aspektusaira, valamint a terápiás modalitások perspektíváira.

The authors summarize the up-to-date knowledge on inherited ichthyoses, with particular emphasis on aspects of the clinical picture, differential diagnosis, molecular genetic diagnosis, DNA-based prevention and perspectives on therapeutic modalities.

A primer immunhiányos betegségek a veleszületett, vagy az adaptív immunrendszer öröklött, genetikai zavarai. Genetikailag heterogén rendellenességek, melyek jellemzően visszatérő fertőzések, gyulladásos, granulomatosus, autoimmun, vagy malignus kórképek formájában manifesztálódnak. A bőr érintettsége gyakori, az esetek nagy részében korai tünetként jelentkezik, így a bőrgyógyászati vizsgálatnak döntő szerepe lehet a diagnózis felállításában. Közleményünkben ezen ritkább betegségcsoporton belül is a gyakoribb kórképeket, azok bőrtüneteit, valamint a diagnosztikus és terápiás lehetőségeket ismertetjük.

Primary immunodeficiency diseases are genetic disorders of the innate or adaptive immune system. Genetically heterogeneous disorders that typically manifest as recurrent infections, inflammatory, granulomatous and autoimmune diseases or malignancies. Skin involvement is common, occurring as an early symptom in most cases, so dermatological examination may play a crucial role in the diagnosis. Within this rare group of diseases, we describe the most common diseases focusing on their skin symptoms, and diagnostic and therapeutic options.

Az epidermolysis bullosa (EB) 4 fő típusát különítjük el a bőrben létrejövő hasadékképződés szintje alapján: simplex EB, junctionalis EB, dystrophiás EB és Kindler szindróma. A bőrtüneteken kívül az egyéb szervek érintettsége mindegyik EB alcsoportban előfordul, különösen junctionalis EB-ben. Az integrin α3 (ITGA3) gén mutációja által okozott interstitialis tüdőbetegséggel, nefrózis szindrómával és EB-vel járó ILNEB szindrómát 2012-ben írták le először, de az utóbbi évtizedben a gén számos új mutációját detektálták. A betegség klinikai spektruma a súlyos, belszervi tünetekkel és korai halálozással járó formáktól az enyhe, csak bőrtünetekkel járó formákig egyaránt kiterjed.

Four major subtypes of epidermolysis bullosa (EB) are defined according to the level of skin cleavage: EB simplex, junctional EB, dystrophic EB and the Kindler syndrome. Mucocutaneous and extracutaneous manifestations are described in all EB types, especially in junctional EB. Interstitial lung disease, nephrotic syndrome and EB (ILNEB syndrome) caused by integrin α3 (ITGA3) mutation was first described in 2012, but further novel mutations of the gene were detected throughout the last decade. The clinical spectrum of the disorder comprises a range from severe extracutaneous manifestation with premature lethality to solely cutaneous fragility.

Genetikai és genomikai hátterét tekintve a pikkelysömör az egyik legfeltérképezettebb bőrbetegség, ezért jól példázza, hogy ezekkel a típusú vizsgálatokkal milyen mély ismereteket szerezhetünk a multifaktoriális bőrgyógyászati kórképek pathogeneziséről. A betegség genetikai hátterének felderítése a 70-es években kezdődött, a 90-es években a klasszikus kapcsoltsági vizsgálatok, majd a 2000-es évektől teljes genom asszociációs vizsgálatok (GWAS) történtek, melyekkel együtt a pikkelysömör genetikai hátterének mintegy harmadát sikerült feltérképezni. A hiányzó örökletesség hátterében epigenetikai mechanizmusok állhatnak. Mára már bizonyosnak tekinthetjük, hogy a pikkelysömör esetében genetikai, epigenetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása felelős a betegség kialakulásáért.

Regarding its genetic and genomic background, psoriasis is one of the most widely dicovered skin disease, therefore it represents the best example to profoundly understand the pathogenesis of multifactorial skin diseases. The exploration of the genetic background of the disease began in the 1970s, the classical linkage studies were performed in the 90s, and the genome wide association studies (GWAS) studies were launched in the early 2000s, elucidating about one third of the genetic background of the disease. Over the past decade intensive research on underlying missing heritability of the disease has revealed epigenetic mechanisms. It is now certain that interaction of genetic, epigenetic and environmental factors is responsible for the development of the disease.

Az elmúlt 10 év genetikai és genomikai kutatómunkájának eredményeként a monogénes bőrbetegségek megismerésében hatalmas előrelépések történtek: 35 új kórkép került leírásra, illetve 131 új kóroki gén került azonosításra, amelyhez munkacsoportunk a kután teleangiectásiával társuló familiáris oropharyngeális daganat szindróma leírása, valamint az USB1 gén azonosítása révén járult hozzá. Igazoltuk, hogy familiáris cylindromatózis, multiplex familiáris trichoepitheliomatózis és Brooke-Spiegler szindróma nem különböző entitások, hanem ugyanazon betegség, a CYLD kután szindróma eltérő megjelenésű klinikai variánsai. A terápiás fejlesztések területén az intradermális allogén fibroblaszt injekciós sejtterápia későbbi gyógyszeres kezelésre váltásának kidolgozásához járultunk hozzá.

Genetic and genomic research over the past 10 years resulted in huge advances in the understanding of monogenic skin diseases: 35 new diseases have been described and 131 new pathogenic genes have been identified with our contribution: with the first description of cutaneous teleangiectasia and familial oropharyngeal cancer syndrome and the identification of the USB1 gene. We demonstrated that familial cylindromatosis, multiple familial trichoepitheliomatosis, and Brooke-Spiegler syndrome are not different entities but the clinical variants of the same disease, the CYLD cutaneous syndrome. Regarding therapeutic developments, we contributed to the development of future drug therapies replacing the original cell therapy of intradermal allogeneic fibroblast injections.

Az 1-es típusú neurofibromatosis kiemelkedő dermatológiai vonatkozású, autoszomális domináns öröklődésmenetet mutató neurocutan szindróma. A szerzők az 1-es típusú neurofibromatosisra vonatkozó korszerű ismereteket foglalják össze, különös tekintettel a bőrgyógyászati tünetekre. Az elmúlt évben került sor a diagnosztikus kritériumok revíziójára a nemzetközi szakmai konszenzus ajánlása alapján, emellett a plexiform neurofibromák kezelésének új terápiás alternatívája jelent meg. A szerzők a bőrgyógyászati gyakorlatban felmerülő differenciáldiagnosztikailag fontos kórképekre is kitérnek.

Neurofibromatosis type 1 is one of the most important autosomal dominant syndromes occurring in the dermatological practice. The authors summarise up-to-date knowledge on neurofibromatosis type 1, focusing on the dermatologic manifestations. In recent years, the diagnostic criteria of the disease were revised based on an international consensus recommendation. Furthermore, a new therapeutic modality has become available for the treatment of inoperable plexiform neurofibroma in children. The authors also summarise the most important dermatologic features of NF1-like syndromes.