A fehérbőrű populáció leggyakoribb rosszindulatú daganatai a bőrt érintik. Ezen belül is kiemelendő gyakoriságuk tekintetében a bazálsejtes- és a spinocelluláris karcinóma által alkotott hámeredetű bőrtumorok csoportja. Bár ezek mortalitása alacsony, előrehaladott esetben komoly szövetdestrukciót okozhatnak, a spinocelluláris karcinóma pedig áttétet is képezhet. Mivel incidenciájuk jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben, különös figyelmet érdemelnek etiológiai tényezőik. A precancerosus léziók diagnosztizálása és mielőbbi kezelése, valamint a prediszponáló genetikai szindrómák ismerete is szükséges kialakulásuk megelőzésében. A molekuláris biológiai háttér egyre mélyebb feltárásával olyan jelátviteli folyamatok kerültek előtérbe, melyek fontos előrelépést jelentenek a célzott terápiás szerek kifejlesztésében.

A világszerte folyamatosan növekvő számban diagnosztizált nem-melanoma típusú bőrdaganatok legnagyobb hányadát a basalioma és a laphámrák teszi ki. Az egyre növekvő várható élettartam miatt az összeadódó napfényexpozícíó következtében létrejövő aktinikus keratosisos páciensek száma is rohamosan nő. A bőrgyógyászati gyakorlatban igen fontos feladat e daganatok korai felismerése és hatékony kezelése.
Jelen munkában a diagnosztika szempontjából legfontosabb klinikai ismereteket összegezzük és bemutatjuk a napjainkban rendelkezésre álló legfontosabb vizsgálómódszereket.

A nem-melanoma bőr tumorok kezelésének arany standardja a daganat teljes eltávolítása sebészi kimetszéssel, mely a betegek döntő többségénél teljes gyógyulást eredményez. A sebészi kimetszés biztosítja a reszekciós szélek épségben történő eltávolításának megítélését, mely a recidivák megelőzésében különösen fontos. A sebészi kezelést meghatározza, hogy az elváltozás alacsony vagy magas kockázatú. A nem-melanoma bőr tumorok sebészeti kezelésénél a cél a daganat teljes eltávolítása a funkció megőrzésére és a lehető legjobb kozmetikai eredményre törekedve, tekintve, hogy ezek a daganatok gyakran kozmetikailag érzékeny területre lokalizálódnak.
A tumor eltávolítása történhet hagyományos sebészi excisióval és postoperatív szövettani vizsgálattal, vagy mikroszkóposan orientált histopatológiával kiegészített sebészi technikával, melyre vonatkozóan többféle eljárás került kidolgozásra.
A szerzők a legfrissebb nemzetközi irányelvek, tudományos eredmények és saját gyakorlatuk alapján részletes áttekintést nyújtanak a nem-melanoma bőr tumorok műtéti ellátásáról, a sebészeti kezelés vitatott kérdéseiről, és ígéretes kezelési lehetőségként a hazánkban is elérhető elektrokemoterápiáról.

A leggyakoribb rosszindulatú daganat, a nem-melanoma típusú bőrrák kezelésében a tradícionálisan nagy hatékonyságú sugárkezelés átadta vezető helyét az egy ülésben elvégezhető sebészi és egyéb ablatív, lokális kezeléseknek (pl. elektrokemoterápia), illetve molekulárisan célzott, új szisztémás kezelésnek (bazálsejtes rák vismodegib terápia).
Azonban továbbra is fontos szerepet tölt be magas műtéti és kiújulási kockázat esetén. A pontosan tervezett, frakcionált, definitív besugárzással bazálsejtes és laphám tumorok 88-96%-ban tartós komplett remissziót, és jó kozmetikai eredményt sikerül elérni előrehaladott inoperábilis esetekben is.
Az adjuváns sugárterápia célja a helyi-regionális kiújulás kockázat csökkentése. A nagy terjedési hajlamú Merkel sejtes karcinómában elengedhetetlen a posztoperatív loko-regionális besugárzás. Inkurábilis esetben az életminőség javítására, tünetcsökkentésre alkalmazható palliatív irradiáció. Felszínes tumorok ellátása hagyományos röntgen terápiával, brachyterápiával és elektron-nyalábbal is végezhető, míg a mélyebben infiltráló, nyirokrégió besugárzást igénylő malignómák esetén kizárólagosan a 3D tervezett korszerű technikák (konformális, intenzitás modulált, képvezérelt, adaptív ) alkalmazandók.

A nem-melanoma típusú bőrtumorok a leggyakoribb rosszindulatú daganatok világszerte, incidenciájuk folyamatos növekedést mutat. A tumorok közel 78%-át az igen ritkán áttétet
adó basalioma alkotja, míg a fennmaradó rész többségét a laphámcarcinoma. A nem–melanoma típusú bőrdaganatok nagy része gyógyítható, azonban vannak olyan lokálisan
előrehaladott vagy távoli metasztázist adó esetek, ahol a terápiás lehetőségeink egyelőre korlátozottak. A közleményben a szerzők összefoglalják a nem-melanoma típusú
bőrdaganatok lokális és szisztémás kezelési lehetőségeit.