Magyar Dermatológiai Társulat

A Merkel sejtes karcinóma egy ritka, agresszív viselkedésű, neuroendokrin bőrtumor. Patogeneziséből a Merkel sejt poliómavírus klonális integrációja és az UV fény emelhető ki. Kialakulásának rizikótényezői az előrehaladott életkor, a krónikus UV expozíció, a kaukázusi bőrtípus, a férfi nem és az immunszuppresszió. A betegség gyors progresszióra hajlamos és a prognózisa kedvezőtlen. Kezelésében elsődleges a primer tumor sebészi eltávolítása és az őrszem nyirokcsomó biopszia, illetve kiemelt jelentőségű az adjuváns sugárterápia. A szisztémás kezelések közül első vonalban immunellenőrzőpont-gátlók javasoltak. A szerzők a diagnosztikára és a kezelésre vonatkozó legújabb európai irányelvet ismertetik.

Merkel cell carcinoma is a rare neuroendocrine skin tumor with an aggressive behavior. The clonal integration of the Merkel cell polyomavirus and the UV light can be highlighted in its pathogenesis. Risk factors for its development are advanced age, chronic UV exposure, caucasian skin type, male gender, and immunosuppression. The disease is prone to rapid progression and the prognosis is unfavorable. In its treatment, surgical removal of the primary tumor and biopsy of the sentinel lymph node, as well as adjuvant radiation therapy, are of particular importance. Among the systemic treatments, immune checkpoint inhibitors are recommended as the first line. The authors discuss the latest European guideline for the diagnosis and the treatment.

A nem-melanoma típusú bőrtumorok a leggyakoribb rosszindulatú daganatok világszerte, incidenciájuk folyamatos növekedést mutat. A nem-melanoma tumorok 99%-át a hámeredetű basalioma és laphámcarcinoma teszi ki. A hámeredetű bőrdaganatok nagy része gyógyítható, azonban vannak olyan lokálisan előrehaladott vagy távoli metasztázist adó esetek, ahol a terápiás lehetőségeink ez idáig korlátozottak voltak. A jelen közleményben a szerzők röviden összefoglalják az előrehaladott hámeredetű daganatok kezelésében napjainkban alkalmazható törzskönyvezett szisztémás készítményeket, valamint kitekintést nyújtanak a jövőbeli lehetséges új gyógyszeres terápiákról.

Non-melanoma skin cancers (NMSCs) are the most common malignant tumors worldwide and their incidence shows a continuous increase. Basal cell-, and squamous cell carcinoma account for approximately 99% of the NMSC cases. The majority of NMSCs are curable, however, there are locally advanced or distant metastatic cases where our therapeutic options have been limited until nowadays. In this article, the authors briefly summarize the registered systemic therapies used in the treatment of advanced NMSCs, as well as provide an outlook on possible future therapies.

Napjainkban a metasztatikus, irrezekábilis melanoma elsővonalbeli kezelése az immunellenőrzőpont-gátló vagy kombinált BRAF- plusz MEK-inhibitor terápia. Rezekábilis metasztatikus melanoma esetén az áttét sebészi eltávolítását követően adjuvánsan alkalmazunk immun- vagy célzott terápiát. A betegek többségénél azonban az elsővonalbeli kezeléssel szemben primer vagy szerzett rezisztencia tapasztalható. A közlemény célja néhány új eredmény bemutatása a gyógyszerkombinációk, szekvenciális kezelés, gyógyszerfejlesztés és biomarkerek terén.

Nowadays the first-line treatment for metastatic, unresectable melanoma is immune checkpoint-inhibitor therapy or combined BRAF- plus MEK-inhibition. Adjuvant immuno- or targeted therapy is indicated for patients with resectable metastatic melanoma after metastasectomy. However, the majority of patients experience primary or acquired resistance to first-line cancer therapy. The aim of this article is to present some new findings on drug combinations, treatment sequencing, drug development, and biomarkers.

Az immunterápiák a daganatellenes kezelés ötödik pilléreként jelentős áttörést hoztak az onkológiában. Az immunterápiák közé tartozó immunellenőrzési-pont gátlók bizonyultak a leghatékonyabb modalitásnak azáltal, hogy serkentik a páciens immunrendszerének daganatellenes aktivitását. Monoklonális antitesteket, a citotoxikus T-limfocitához kapcsolódó protein-4 (CTLA-4), a programozott sejthalál-fehérje-1 (PD1) és a programozott sejthalál-fehérje ligandum (PD-L1) gátlóit, mint immunellenőrzőpont-blokkolókat (ICIs) számos szolid tumorban törzskönyveztek. Az immunterápiák bevezetése mellett immuneredetű mellékhatásokkal is számolni kell. A bőrreakciók jelentik az egyik vezető nemkívánatos immun-mediálta eseményt. Az alábbiakban ismertetjük az onkológiában alkalmazott immunterápiák során fellépő jellegzetes bőrt érintő immun-mediálta adverz reakciókat.

As the fifth pillar of antitumor treatment, immunotherapies have brought a significant breakthrough in oncology. Immune checkpoint inhibitors have been shown to be the most effective modality among immunotherapies by stimulating the antitumor activity of the patient’s immune system. Monoclonal antibodies such as inhibitors of cytotoxic T-lymphocyte-associated protein-4 (CTLA-4), programmed cell death protein-1 (PD-1), and programmed cell death protein ligand (PD-L1) as immune checkpoint blockers (ICIs) have been approved in many solid tumors. In addition to the introduction of immunotherapies, immune-related side effects must also be expected. Skin reactions are one of the leading adverse immune-mediated adverse events. Below, we describe the typical immune-mediated adverse reactions affecting the skin during immunotherapy used in oncology.

A melanomás esetek prevalenciája világszerte emelkedik, így a kezelendő áttétes esetek száma is egyre nagyobb. Az elmúlt évtizedben elérhetővé váltak olyan kezelési lehetőségek, amelyek képesek akár teljes tumormentességet elérni áttétes melanomás beteg esetén. A sikeres alap- és klinikai kutatások egyrészt az azonosított, a tumorprogresszióban jelentős szerepet játszó mutáns fehérjékre tervezett gátlószerek fejlesztésére fókuszáltak. Ezen célzott terápiák hatása ugyanakkor nem terjed ki azon betegekre, akiknek a daganata a mutációt nem hordozza. A tumorellenes immunválasz fokozása immunellenőrzőpont-gátló antitestekkel azonban egyaránt ígéretes lehet a mutációval rendelkező és vad típusú melanomától szenvedő betegpopulációkban. Jelen közlemény a CTLA-4 alapú kezeléseket jellemzi, illetve három eseten keresztül gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit is bemutatja.

The prevalence of melanoma is increasing worldwide, resulting in rising numbers of advanced cases demanding complex management. In the last decade, novel treatment options have become available that can achieve complete regression in patients with metastatic melanoma. Successful basic and clinical research partly focused on the development of inhibitors targeting identified mutant proteins that play a significant role in tumour progression. Nevertheless, the effects of these targeted therapies do not benefit patients without specific mutations. However, enhancing anti-tumour immune response by immune checkpoint inhibitors may be promising independently of tumour mutation status. In this paper, we describe CTLA-4-based treatment options, moreover we also report three cases representing possibilities of their practical application.

A psoriasis krónikus, relapszusokra hajlamos bőrbetegség, melynek kezelésében nagy szerepe van a lokális kortikoszteroidokkal végzett helyi kezelésnek. Jelenleg a gyakorlatban az aktív tünetek kezelésére irányuló ún. „reaktív” kezelési stratégia terjedt el, melynél egy idő után elkerülhetetlen a tünetek kiújulása. A relapszusok negatív hatással vannak a betegek életminőségére, ezért ezek számának csökkentése fontos terápiás cél. A proaktív kezelési stratégia azt jelenti, hogy a korábban tünetes bőrterületeket meghatározott időpontokban kezelésben részesítjük a remisszió fenntartásának érdekében. A kalcipotriol és betametazon-dipropionát fix kombinációját tartalmazó habbal végzett, magas evidenciaszintű klinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a heti két alkalommal végzett proaktív kezelés megnyújtotta az első relapszusig eltelt időtartamot, csökkentette a relapszusok előfordulását, valamint megnövelte a remisszióban eltöltött napok számát jelentős mellékhatások előfordulása nélkül.

Psoriasis is a chronic, relapsing disease. Topical treatment with local corticosteroids plays a significant role in the management of psoriasis. In the current medical practice, the so called reactive treatment approach, which treats active symptoms is used. However, using this method, the relapse of the symptoms is inevitable. Relapses may affect unfavourably the quality of life of the patients, therefore reducing the frequency of the relapses is an important therapeutic target. A proactive treatment approach means that previously symptomatic areas of the skin are treated at specific times to maintain remission. Clinical studies with a high level of evidence using a fixed combination of calcipotriol and betamethasone dipropionate foam have shown that proactive treatment administered two times weekly can prolong the time until the first relapse. Furthermore, this treatment method may reduce the frequency of the relapses and may increase the number of days spent in remission without any major side effects.

Nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat állami kitüntetésben részesült Dr. Wikonkál Norbert, a Honvédkórház főigazgatója, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika részmunkaidős egyetemi tanára. A kitüntetést – mellyel Wikonkál professzor úr több évtizedes egészségügyi pályafutása során elsősorban a bőrgyógyászat területén végzett kiemelkedő szakmai munkáját, valamint az UV-sugárzás okozta tumorképződés molekuláris biológiai mechanizmusának kutatásában elért eredményeit ismerték el – a Honvédelmi Minisztérium augusztus 19-én megrendezett ünnepségén, Novák Katalin köztársasági elnök megbízásából Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter adta át. Wikonkál professzor úrnak ezúton is szívből gratulálunk!

2022. augusztus 30-án a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján a „Dr Földvári Ferenc Alapítvány” kuratóriuma, az Alapítvány korábbi díjazottjai, a klinika munkatársai Dr. Földvári Ferenc professzor emlékére ünnepséget tartott. Az 1981-től 1993-ig, majd 2005-től ismételten – és jelenleg is – folyamatosan működő Alapítvány célja a Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai klinikán dolgozó, az Alapítvány követelményeinek megfelelő fiatal klinikai szakorvos díjazása. A díjat a Klinika tanszékvezetője és a Kuratórium döntése alapján évente, a névadó születésnapjára emlékezve adják át. Az ünnepség során az Alapítvány képviselője méltatta Földvári Ferenc professzor munkásságát, ismertette a díj megítélésének szempontjait. Az Alapítvány díját 2022-ben dr. Szalai Klára klinikai főorvos vehette át.